Néhány héttel azután, hogy Adele és Salmo felesége összeveszett egymással reggelizés közben, a lány elhatározta, hogy elmegy meglátogatni bátyját és beszél vele, hogy felnyissa a szerelemtől elvakult szemeit, de a férfi valóságos vad oroszlánként védte előle családját. Adele nem értette, hogy lehet a testvére ennyire vak, hogy élhet ilyen hatalmas lila ködben, lila szemellenzővel szemén, hogy nem veszi észre, milyen kis szemét liba a felesége. Salmo természetesen nem hagyta magát befolyásolni a lánynak, és nyomatékosan megkérte, hogy távozzon a villa területéről, ha nem akar újra hajba kapni az időközben egy hónapos terhessé vált feleségével. Amikor a lány megtudta, hogy sógornője megint állapotos, iszonyú haragra gyúlva rontott be a házba, ahol Heather épp sziesztázott a nappaliban, a kanapén. Amikor meglátta a felé paprikapiros arccal közeledő sógornőjét, mint, akinek a feneke alatt bomba robbant, úgy pattant fel világát se tudva onnan.
- Mégis mit képzelsz magadról, te utolsó riherongy? – kerülte meg a kanapét Adele, és kapaszkodott bele az asszony hajába. – Nem volt neked elég egy gyerek a bátyámtól, máris másikat akarsz?
- Eressz el, Adele! – sziszegte Heather fájdalmasan.
- Majd akkor eresztelek el, ha úgy tartja kedvem, te senkiházi lotyó! – ráncigálta ki Adele hajánál fogva Heathert az udvarra, ahol elengedte haját, majd teljes erőből pofon tekerte visszakézből. – Ezt azért kaptad, mert elhódítottad a bátyámat a hivatásából, - majd emelte is a jobb kezét, hogy azzal is pofon suhintsa, de Heather erre esélyt sem adva sógornőjének, hirtelen emelte is bal kezét, és ugyanúgy, ahogy őt arcul csapta a lány, lehúzott neki egy maflást:
- Megmondtam, te hisztis liba, hogy még egyszer ne merészelj rám kezet emelni, mert megjárod! – lihegte villámló szemekkel. – Fogd már fel végre, hogy a bátyád boldog házasságban él velem és emellett boldog családapa! Négy éve otthagyta a hivatását csak azért, mert ki szerette volna próbálni magát felelősségteljes férj- és apaként. Te meg a folyamatos hisztizéseiddel megkeseríted boldogságunk minden egyes pillanatát, amióta együtt vagyok vele. Nem veszed észre, hogy szánalmas a viselkedésed?
- Az a szánalmas, ahogy Salmót magadba bolondítottad, és letért arról az útról, amiért gyerekkorától kezdve harcolt – füstölgött Adele. – Amíg te nem vetetted fel a fejedet az életében, tökéletesen boldog volt papként, minden örömét ebben lelte; de jöttél te, és romba döntötted eddigi életét, és itt van az eredménye: a lányod apja, illetve azé a kis fattyúé, akit egy hónapja a szíved alatt hordasz.
- Az a gyerek nem fattyú! – vágta pofon Heather odakézből is. – Ugyanúgy a drágalátos bátyád, az én szívem nagy szerelme, Salmo az apja, mint Atinának, ha tetszik, ha nem. Most pedig fogjad magadat, és sürgősen takarodj a házamból, ha nem akarsz még nagyobb bajt magadnak!
- Megyek is – mondta arcát fogva Adele, - mert egyszerűen hányhatnám van tőled, drága sógornőm! - Azzal sarkon fordult és dühös bikaként fújtatva elrobogott a villa területéről. Heather fejét csóválva figyelte távozó sógornőjét, majd visszasétált a lakásba, ahol férje már várta őt a kanapén pihenve.
- Drágám, veled meg mi történt? – nézett fel a felé közeledő várandós asszonyra.
- Mi történt volna, Salmo? – kerülte meg a kanapét, majd ült le férje mellé Heather, aki felült, és odahúzta magához, aztán átölelte hátulról és megsimogatta hasát. – A drága húgod és én szokásunkhoz híven megint hajba kaptunk, de annyira, hogy tettlegességig fajult a vita köztünk.
- Jaj, szerelmem, tudod, hogy vigyáznod kellene magadra, mivel ismét babát vársz – cirógatta Salmo felesége hasát változatlan gyengédséggel.
- Tudom, de Adele állandó jelleggel borsot tör az orrom alá, és nagyon idegesít, hogy nem képes felfogni, te és én már lassan négy éve boldog házasságban élünk, családot alapítottunk két évvel ezelőtt, és hamarosan megszületik kislányunk kistestvére is – helyezkedett el Heather férje karjaiban, hogy az jobban hozzáférhessen hasához ezáltal.
- Ne aggódj, életem, majd beszélek vele! – nyomott egy puszit Salmo az asszony arcára.
- Gondolod, hogy, hallgatni fog rád? – nézett fel Heather férjére, aki erre kedvesen elmosolyodott, majd megjegyezte: - Reménykedem benne, hogy igen.
- Annyira türelmes és gyengéd férfi vagy – mosolyodott el Heather is, - egy igazi mintaférj.
- Rád sem lehet panasz – csókolta meg Salmo felesége ajkait lágyan, - hisz te meg tökéletes feleség és példás anya vagy. Egy szóval az a nő, akiről mindig is álmodtam.
- Jaj, te – döntötte bele Heather a fejét férje nyakába ellazulva. – Nem is tudom, mi lenne velem nélküled!
- Ssss! – ringatta Salmo feleségét. – Pihenj egy kicsit!
Erre Heather lassan elpihent a hasát továbbra is simogató férje karjaiban, annak nyakába döntve fejét. Salmo mosolyogva ölébe emelte asszonyát, lassan felállt vele és felvitte szobájukba, ahol óvatosan lefektette ágyukba és betakargatta. Később odasétált az ablakhoz, lehúzta a rolókat, visszasétált az ágyhoz, odament felesége mellé, és lágyan megcirógatta végül megpuszilta arcát. Heather egészen estig jót aludt a férfi szeretetteli közelségének köszönhetően, aztán este hét óra felé felébredt.
- Szép estét, szerelmem! – köszöntötte Salmo ébredező feleségét.
- Hány óra? – nyújtózott egy nagyot az asszony.
- Hét – pillantott rá telefonja órájára Salmo.
- Ó, a mindenit, de sokáig aludtam – nézett rá Heather mosolyogva az őt közben átölelő férjére.
- Az nem baj – nevetett Salmo, - legalább kipihented a testvéremmel folytatott viszálykodásod okozta nehézségeket.
- Salmo, a húgod elviselhetetlen egy nőszemély, nem mondom – ült fel Heather az ágyban. – Kapcsolatunk elejétől fogva pikkel rám.
- Pikkel, mert csodálatos anya és feleség vagy, aki nagyon erős jellemmel vagy megáldva, és irigyli erényeidet – ült fel Salmo is, majd megfogta az asszony kezét és ujjait annak ujjai közé fonta gyengéden.
- Salmo, nem ez a húgod baja, te is tudod – simogatta meg Heather férje kézfejét hüvelykujjával. – Amikor megtudta, hogy otthagyod a hivatásodat, mert megtaláltad a nőt, akire mindig is vágytál, kiakadt. Erre csak hab volt a tortán az, amikor bemutattál neki és édesanyádnak, mint álmaid asszonyát, aki mellett le akarod élni életedet. Adele nem bírta magát túltenni azon, hogy értem és a házasságkötésünket követő első évben megszületett lányunkért kimondtál papi hivatásodból. A mai napig mindent megtesz azért, hogy elválasszon minket egymástól.
- De, kicsim, tudod, hogy senki sem tud tőled elválasztani, mert a szerelem, amit egymás iránt érzünk, erősebb annál, hogy bárkinek vagy bárminek is hagyjuk, hogy elválasszon minket egymástól – bújt oda Salmo feleségéhez félénken. – Szükségem van rád és a családomra, ti vagytok a világon a legjobb dolog, ami történt velem eddigi életem során.
- Salmo, nézz rám! – szorította meg Heather férje kezét. A férfi felnézett feleségére, majd az asszony folytatta: - Tudom, hogy kezdettől fogva erős a kötelék köztünk, amit a szerelem érzése idézett elő bennünk, de hidd el, hogy a húgod egyszer még sikeresen közénk fog állni, és elszakít egymástól.
- Nem fogom hagyni – ölelte át Salmo várandós feleségét sírva, - nem fogom engedni, hogy a húgom, vagy bárki a családjainkból elválasszon a családomtól.
- Jaj, szerelmem – szorította magához Heather könnyező férjét, - nyugodj meg! Jól tudod, hogy én sem engedem meg senkinek, hogy elszakítson tőled. Szeretlek!
- Én is drága szerelmem – csókolgatta végül Salmo felesége ajkait.
Másnap reggel Salmo egy szál frissen szedett fehér rózsa-szállal ébresztette feleségét. A férfi gyengéden megcirógatta a virággal alvó felesége arcát, aki erre elmosolyodott álmában, aztán lassan felébredt a kedves ébresztő cirógatástól. Amikor az asszony felé fordult, Salmo gyengéd mosolyra húzta száját, majd átnyújtotta a szál rózsát neki és ennyit mondott:
- Virágot a virágnak!
- Köszönöm, életem! – vette át Heather a virágot, majd illatozta meg, amint felült az ágyban. – Jó reggelt!
- Neked is, virágszálam! – nyomott egy csókot várandós asszonya ajkaira a férfi. – Hogy van a világ legszebb kismamája és anyukája?
- Óóó – nevetett Heather, amint letette takarójára a fehér rózsát, majd odabújt férjéhez, - köszönöm a bókot és az érdeklődést. Igazán jól.
- Akkor örülök – simogatta meg Salmo felesége arcát. – Annyira boldog vagyok, hogy nyolc hónap múlva ismét apuka leszek. Csodálatos érzés.
- Örülök, hogy boldoggá tesz annak tudata, ismét alkalmad nyílik elkényeztetni egy csöppséget, mint ezt két éve Atinával is teszed. – csókolta meg Heather férje ajkait gyengéden. - Nagyon jó apa vagy, de tényleg. - Köszönöm a kedves szavakat – csókolta meg Salmo felesége ajkait ismét. – Igazság szerint remélem is, hogy tényleg kiváló édesapja tudok lenni gyermekeinknek, neked pedig kifogástalanul szerető férjed lehetek, amíg élek.
- Jaj, ne hízelegj már ennyit! – cirógatta meg Heather férje arcát gyengéden.
- De hízelgek, mert szeretném elhalmozni az én drága szerelmemet szívem összes szeretetével – mosolygott Salmo, majd végül forrón megcsókolta várandós asszonya ajkait. Heather, amint végeztek a meghitt pillanatokkal, szorosan magához ölelte Salmót. A férfit, akivel már lassan négy kerek éve boldog és kiegyensúlyozott házasságban él, akitől most újra babát vár, aki nélkül élni is képtelen volna, annyira szereti és, aki viszont szereti immáron öt éve.
