Veszélyeztetett terhesség

Adele szomorúan feküdt kórházi ágyában, miután a nőgyógyász alaposan kivizsgálta a kórházba szállítását követően. Bár kiderült, hogy a magzatnak semmi baja nem esett a lány ért trauma ellenére sem, a doktor mégis kijelentette, a terhessége veszélyben van. A lányt azonban a veszélyeztetett terhességénél sokkal jobban bántotta az, amit pár órával ezelőtt hallott édesanyjától. Ebben a pillanatban úgy érezte, meghasad a szíve, és a harag fokozatosan eltölti szívét és lelkét, miközben azon töpreng, mennyire félre ismerte Elisabeth asszonyt. Azt tudta, hogy régen mennyire ellene volt az ő és bátyja kapcsolatának, de nem számított arra, hogy képes odáig is elmenni, hogy egy egész falunyi katolikus gyülekezet előtt porig alázza bátyját. Azt az embert, akit, amióta eszét tudja, imád és nagyra tart. Az embert, akire mindig számíthatott, bármi lelki bánata volt, mert fixen tudta, hogy Salmo vigaszt és gyógyírt tud neki nyújtani legnagyobb szükségében is. Ebben a pillanatban az is felötlött benne, milyen jó, hogy ezt a viselkedést már nem érte meg édesapjuk, amit évekkel ezelőtt az édesanyjuk művelt a karácsonykor a dányi templomban. Mialatt gondolatai eszeveszett tempóban cikáztak benne fel-alá, szemeiből könnycseppek csordultak párnájára, miközben gömbölyödő pocakját simogatta a takaró alatt. Jelen helyzetében azt érezte, talán jobb lett volna, ha elveszíti a kisbabát, és nem ad még akkora örömöt sem édesanyjának, hogy hat hónap múlva unokával lepi meg.

Míg Adele a kórházban lábadozott, Lionel nagy nehezen uralva a kialakult helyzetet, levezette az esketési ceremóniát. Habár teljesítette ígéretét, Salmo úgy döntött, feloszlatja a násznépet, és a lakodalmi fogadást szeptemberre halasztja, ugyanis számára most fontosabb volt húga mellett lennie, mint jókedvűen bulizni megünnepelvén, hogy mostantól egyházilag is elismert tény házassága. Heather támogatta ebben a gondolatmenetében, így úgy döntöttek, végül haza utaznak átöltözni, hogy ne az esküvői ruhakölteményeikben menjenek meglátogatni a lányt a váci kórházba.

A gyógyintézetbe Lionel ért oda előbb. Az esketés végeztével villámgyorsan berohant a sekrestyébe, átöltözött utcai ruhájába, majd a templom hátsó ajtaján keresztül kirohant autójához és mint az őrült, száguldott Vácra, hogy meglátogathassa kedvesét. Amikor megérkezett, tétován bekopogott a kórterembe, majd benyitott. Adele könnyes szemekkel vendége felé nyújtotta kezét, aki szintén könnyezve odaszaladt ágyához, óvatosan felültette, majd szorosan magához ölelte. A pár még óráknak tűnő percekig ült az ágyon egymást ölelve, majd Lionel végül erőt vett magán és a csendet megtörve megkérdezte:

- Hogy van a kisbabánk?

- Ne aggódj, Leo, a picit nem vesztettük el! – szipogott a kiborult lány. – Te tudtad, amit anyám tett a bátyámmal évekkel ezelőtt?

- Sajnos igen – emelte fel Lionel kedvese állát, miközben belenézett annak elfénytelenedett szemeibe. – Aznap én tartottam az éjféli szentmisét, és édesanyátok is részt vett rajta. Csak annyira emlékszem, hogy hirtelen figyelmet kért magának, és kiállt az oltár elé, majd mindenféle gazságot mondott a bátyád és sógornőd kapcsolatáról, kitérve arra, hogy milyen galád nő is valójában Heather, és hogy Salmo erkölcstelen… meg így, meg úgy, meg amúgy.

- Miért ver engem így az Isten? Miért érdemeltem ezt pont most, amikor babánk lesz és hamarosan összeházasodunk? – zokogta Adele.

- Salmóékkal átrakattam az esküvői fogadásukat – simogatta Lionel menyasszonya hátát.

- Remélem, annak ellenére, ami történt, azért betartottad ígéretedet és összeadtad őket.

- Nagyon nehezemre esett folytatni a ceremóniát annak tudatában, hogy ez idáig ideges voltam miattad és azért, nehogy elveszítsük a babát, de igen.

- Most már akkor egyházilag is összekötötték életüket – csalt egy komor mosolyt az arcára Adele. – Legalább ők már élvezhetik megérdemelt boldogságukat.

- Szívem, jövő hónap huszonötödikétől mi is megélhetjük majd annak az örömét, melyen testvéredék már túl vannak. Most az a fő, hogy felépülj és hazavihesselek végre, hogy otthon tudj még lábadozni az esküvőnkig.

- Az orvos szerint nagyon szerencsés vagyok, hogy időben rám hívtátok a mentőt, mert, ha egy pár pillanattal is később érkezik, meghalt volna bennem a kicsi, és ki kellett volna műteni. Sajnos a megrázkódtatás miatt így is veszélyeztetett terhes vagyok.

- Amiatt ne aggódj – szeretgette Lionel könnyező kedvesét, - ha kikerülsz innen, szavamat adom, hogy óvni és vigyázni foglak. Mindent megteszek, hogy terhességed hátra lévő időszakában ne érjen több trauma, mert beleőrülök, ha valami folytán elveszítjük a kis tüneményünket.

Ekkor azonban kinyílt a kórterem ajtaja. Salmo és Heather lépett be rajta kéz a kézben, hogy láthassa a férfi húgát, és megérdeklődje, hogy van. Adele a szemeit elfedő könny-fátyolon keresztül felnézett a frissen házasodott párra, majd megkérte vőlegényét, hogy engedje oda hozzá bátyját, mert szeretne vele beszélni a templomban hallottakkról. Lionel, hogy a két testvért kettesben hagyja, kézen fogta Heathert, majd megkérte, menjenek ki a szobából, hogy zavartalanul tudjanak egymással társalogni. Amint látótávolságon kívül tudta vőlegényét és sógornőjét, Adele sírva bátyja karjai közé bújt, miközben Salmo is könnyezve, de magához ölelte őt.

- Bátyus, hogy ismerhettük ennyire félre édesanyánkat, mondd?

- Nem tudom, Adele, csak azt, hogy emiatt a felszólalás miatt, amit Eiza asszony tett, majdnem meghiúsult életünk legszebb napja Heatherrel – simogatta Salmo húga hátát vigasztalóan, miközben szemeiből megállás nélkül potyogtak könnyei. – Annyira sajnálom, hogy évekkel az incidens után kellett megtudnod, mit művelt anyánk annak érdekében, hogy tönkre tegye akár egy pillanatra is az akkori hivatásomat, boldogságomat. Meggátolja azt, hogy jegyességre léphessek Heatherrel.

- Nem gondoltam volna, hogy képes ekkora gonoszságra – nézett fel Adele szomorkodó bátyjára. – S arra pláne nem, hogy életed legszebb napja egyben a legrosszabbá is válhatott a régi sérelmed miatt.

- Ez már nem lényeg – cirógatta meg Salmo a lány arcát lágyan. – Lionel a sokkhatás ellenére is levezette az esketési ceremóniát, és Heather az egyház által is elfogadott tényként a feleségem. A vőlegényed megmutatta, hogy igen erős egyéniség, és te pedig büszke lehetsz arra, hogy ilyen nagyszerű emberrel fogod majd örökre megosztani életed hátra lévő részét.

- Nem akartam, hogy romba dőljön a boldogságod miattam – fogta oda Adele bátyja kezét az arcához, - ezért kértem meg Leo-t, hogy tartson ki, és adjon össze benneteket, bármi történjék is velem ezután. Habár nem veszítettük el a kisbabánkat, az orvos mégis azt a diagnózist adta, terhességem a trauma hatására veszélybe került. Azt mondta, ha még egy hasonló eset bekövetkezik, meghalhat bennem a magzat, és sajnos ki kell műteni belőlem.

- Ez nem történhet meg – mondta Salmo. – Amint kiengednek innen, az első dolgom az lesz, hogy biztonságban tudhassalak. Nem engedem, hogy bármiféle trauma érjen téged. Azt akarom, a terhességed zavartalan legyen.

- Köszönöm, bátyus! – csalt egy komor mosolyt Adele az arcára. – Köszönöm, hogy számíthatok rád, csakúgy, mint gyermekkorunkban és papi hivatásod alatt is lehetőségem volt rá.

- Drága kishúgom – ölelte magához Salmo imádott húgát végül. – Tudod jól, hogy bármikor, bármiben segítek neked. Te vagy Heather mellett a legfontosabb személy az életemben, és nagyon, nagyon, de nagyon szeretlek.

- Én is téged, bátyus – bújt hozzá Adele szorosan bátyjához.

*

Néhány nappal azután, hogy az orvos az elvégzett vizsgálatok alapján kiderítette, Adele veszélyeztetett terhes, nagy nehezen kiengedte a várandós lányt a kórházból, de vőlegényének a lelkére kötötte, hogy lehetőség szerint sokat pihenjen a leendő anyuka. Lionel a doktor tanácsát megfogadva hazavitte kedvesét a kórházból, majd pihenésre buzdítva azonnal ágyba terelte.

Salmo eközben dühösen elment Vácra, és jól összeveszett édesanyjával, hogy mégis miért nem mondta el húgának még azelőtt a két éve történt incidenst töviről hegyire, hogy kiderült ő is várandós. A férfi dühében megkérte, egy darabig ne menjen se az ő se pedig húga közelébe, és megmondta neki, hogy ezzel egyidejűleg látni sem óhajtja. Elisabeth asszony szomorúan, és csatát vesztve vette tudomásul, hogy fia a jelen helyzetében eltiltja őt szeretteitől, így úgy döntött a vita után, inkább saját magával és lelki élete rendbehozásával fog foglalkozni.

Ez a se veled, se nélküled helyzet egészen szeptemberig folyt, amikor is Adele terhessége negyedik, Heather pedig hetedik hónapjába lépett. Lionel augusztus végével végleg elköszönt papi hivatásától, és visszaszolgáltatta az ehhez kapcsolódó ingóságait a püspökségen, ezért több időt tudott tölteni kedvesével, aminek köszönhetően Adele gyorsabban fel tudott ocsúdni az egy hónapja történt kellemetlen élmény okozta megrázkódtatásokból. A fiatalok a lány felépülését követő két hétben kutyafuttában elkezdtek készülődni esküvőjükre, melynek okán Salmóékat is megkérték, hogy segítsenek be az előkészületekben, hogy minél hamarabb végezzenek szeptember közepére a dolgokkal. Az előkészület közben töltötte a boldog férj negyvennegyedik születésnapját, és Adele úgy kívánta, hogy esküvőjük után tartandó lakodalmi fogadáson az esküvői torta mellé a bátyjának is készíttessenek tortát, ugyanis meg szeretné ünnepelni a születésnapját a nagy hacacáré közben. Sőt, mivel Heatherék is velük együtt fogják megülni elmaradt fogadásukat, így nekik is készíttetett külön tortát.

- Azt szeretném, ha ismét menyasszonyi ruhában lennél… legalább a fogadáson – mosolygott Adele, amikor az esküvői ruhakölcsönzőben nézelődtek egy hozzá illő ruha után sógornőjével.

- Tudod, hogy az egy hét múlva tartandó menyegző főként rólad fog szólni – mondta Heather hatalmasra nőtt pocakját simogatva. – Salmo csak azért szerette volna egy kalap alá venni a ti ceremóniátokkal a mi lagzinkat, mert úgy gondolta, ez a helyes megoldás a történtek után.

- Ezzel tisztában vagyok – mondta Adele egy habosbabos szoknyájú ruhakölteményt nézegetve, - viszont ettől eltekintve és mégis úgy látom, jobb lenne, ha megtisztelnél ezzel az aprósággal.

- Jó, legyen – adta be a derekát a fiatalasszony. – Talán még megvan a múlt hónapban viselt menyegzői ruhám, és még jó is rám, hiába van hatalmas hasam a terhességem miatt.

- Ez a beszéd – lelkendezett Adele, majd az imént nézett ruhára mutatott. – Nézd, szerintem ez csodálatosan állna rajtam.

- Szerintem is – értett egyet Heather sógornőjével. – Neked még mázlid van, hogy ilyen ruhát fel tudsz ölteni a nagy napon, mert nem látszik még a pocakod. Nekem viszont már nem lehetett hercegnői örömöm a nagy hasam miatt.

Adele sógornője unszolására végül leakasztotta a nézegetett ruhát a vállfáról, bevitte a próbafülkébe, s magára öltötte. Az eladótól kapott alá három abroncsot is, melynek hatására úgy nézett ki a szoknyája, mint egy hatalmas harang. A ruhaköltemény mellé egy ezüstözött diadém, hófehér apró rózsák, hosszú kétrétegű fátyol, egy pár kesztyűt és egy magassarkú szandál is társultak. Amint a teljes szettben előlépett a fülkéből, Heather elámult a csodálkozástól, s megjegyezte:

- Ebben a ruhában olyan vagy, mint egy igazi hercegnő.

- Köszönöm – sétált oda Adele sógornőjéhez mosolyogva. – Szerintem elvisszük ezt a csodát.

- Helyesen döntött, hölgyem – bólogatott elismerően az eladó. – Nagyon illik a szépségéhez, és nem utolsó sorban kifogástalan alakjához is ez a ruha. Ám várjon csak! – azzal beszaladt a fülkébe, hogy kis idő múlva a ruhához tartozó uszállyal térjen vissza. – Így még fejedelmibb hatást fog kelteni az összkép, Ms. Kozuk. – Csatolta fel a ruha mögé a hatalmas, majd két méter hosszú anyagot.

- És valóban – kerülte meg Heather sógornőjét elismerő tekintettel méricskélve a ruhát. – Így leginkább olyan hatást keltesz az öltözetben, mint Erzsébet királyné.

- Bizony ám – bólogatott az eladó.

- Köszönöm – lelkendezett Adele. – Akkor, elvinném.

- Rendben – mosolygott az eladó. Adele még egyszer megcsodálta magát a választott ruhakölteményben, majd szoknyája alját felnyalábolva besétált az öltözőbe, és átöltözött utcai szerelésébe. Ezt követően karjára kanyarította a becses darabot, majd kisétált vele az eladói pulthoz. Ebben a pillanatban úgy érezte, soha ennyire boldog még nem volt életében: harmincnyolc éves korára boldog házasságra léphet egyetemi nagy szerelmével, Lionellel, és hamarosan megszületik gyermeke. Azt érezte, révbe ért az élete minden téren. Amíg így töprengett, az eladó elcsomagolta a kikölcsönzött ruhát, majd Heather kifizette a kölcsönzés összegét, és a két, boldog nő elégedetten távozott végül a menyasszonyi ruhakölcsönzőből, miközben lélekben a pár nap múlva tartandó esküvőre készültek nagy sietséggel, ugyanis szombaton végre Adele és Lionel is kimondja egymásnak annyi év feszített harc után a boldogító igent polgári-és egyházi szertartás keretei közt, megkoronázva ezzel hivatalosan is, hogy összetartoznak egy életre.